Irán ma már magasabbról kezdi a licitet az atompókerben
A Teheránnal kötött atomalku feltámasztására nem sok esély maradt. Irán közelebb került az atombombához, Izrael katonai csapással fenyeget.
A Teheránnal kötött atomalku feltámasztására nem sok esély maradt. Irán közelebb került az atombombához, Izrael katonai csapással fenyeget.
Teljes konzervatív fordulat várható Iránban a keményvonalas Ebrahim Raiszi elnökké választásával. A soha nem látott szavazói érdektelenség azonban nem sok jót ígér a teokratikus állam számára.
Politikai szűklátókörűség és gazdasági kényszer miatt nem reagált időben a koronavírus-járványra Irán, amelyet humanitárius katasztrófa fenyeget. A helyzet mára olyannyira tragikus a perzsa államban, hogy Teherán hitelkérelemmel fordult még a Nemzetközi Valutaalaphoz is, amelyben fő ellenségének, az Egyesült Államoknak vétójoga van.
A legtitkosabb iráni atomlétesítmény beüzemelése az atomalku komoly megsértését jelenti. Teherán célja a nyomásgyakorlás, melynek másik eszköze közel-keleti befolyásának erősödése.
Repedezik az iráni vallási rendszer, amely erőszakkal gyűrte le a 2009 óta legnagyobb tiltakozóhullámot. Belső hatalmi harcok és újabb külföldi szankciók fenyegethetik a rezsim sorsát.
A „pajzs és kard”, vagyis az iráni teokráciát védelmező katonai elitegység bevetése kellett ahhoz, hogy megfékezzék az egy hete tartó erőszakos megmozdulásokat. A tiltakozások spontán futótűzként terjedtek, ezért a folytatás is kiszámíthatatlan.
Az iráni-amerikai kapcsolatok javulását jelezhetik előre a két fél által tett baráti gesztusok sorozata. Obama és Rohani iráni elnök már leveleznek is, ilyesmire 1979 óta nem volt példa. Az oroszok Iránban is a „szíriai megoldást” alkalmaznák, amire, úgy tűnik, Obama is hajlandó lenne.